Dr Székely Zsuzsanna

 

2103. Páter Károly út 1.

- ez a Szent István Egyetem gödöllői címe.

Ez az utcanév az 1950-ben alapított Gödöllői Agrártudományi Egyetem  első rektorának neve, tehát tisztelgés Páter Károlynak, a talajtanos professzornak (1900-1964).

A 2000 óta Szent István Egyetem nevű intézménynek ma három kara működik Gödöllőn.

 

 

 

 

 

 

 

Az egyetem aulájának (1969, tervezője Zöldy Emil) dísze Amerigo Tot 1983-ban elhelyezett hatalmas domborműve, A Mag apoteózisa.

 

http://www.szie.hu/mag-apoteozisa#oldalteteje

 

 "A Mag-nak az apoteozisát
akartam megcsinálni bronzból...
A mag az egy általános gondolat,
nemcsak a mag, mint növény,
hanem a mag, mint kezdet,
a biológia. . .
Mint gondolat összetartozik
mag és föld és nő..."
Amerigo Tot

 
Monumentális alkotásról, egyetemünk auláját díszítő domborműről mondta a mottóban idézett gondolatokat az alkotó, Amerigo Tot - Tóth Imre. Még 1981-ben.
 Mi a Mag apoteozisának a története? Azzal kell kezdeni, hogy a korabeli beruházási előírások szerint a bekerülési költség bizonyos százalékában képzőművészeti alkotásokat kellett rendelnie a beruházónak. Az épület tervezője is számolt ezzel. Több pályázatot írtak ki a hatalmas falfelület művészeti célú, méltó hasznosítására, ám sikertelenül. Pető György rektor hangsúlyozta, hogy nem szeretnének valami sematikus megoldást (például Magvető földműves) elfogadni. Maradt tehát az üres fal, közepén egy kicsiny gipsz címerrel.
 Egyik gödöllői utam alkalmával ért a kellemes hír, hogy van egy ígéretes megoldás. Rómából érkezett az ajánlat, Ortutay Gyula akadémikus közvetítésével, akinek a társaságában Amerigo Tot megismerkedett a nagy művészi feladattal. Kész terv volt a világszerte ismert művész fejében, hiszen a kiindulási változat már 1970-ben elkészült és bekerült abba az albumba, amelyet Mario Bologna írt-szerkesztett, s 1976-ban megjelent a római Arco Kiadónál. Az aulában elhelyezett fotomontázst is közölte "Progello per 1'Universita Agraria a Gödöllő, Ungheria" aláírással. A fényképet a rektortól megkaptam.
 A terv és a megvalósítás között hosszú idő telt el. Eredetileg - a Vatikán kiírására - a Szent Péter Bazilika utolsó kapujára készült az Apoteosi det seme című mű. A sokat reformáló pápa, VI. Pál tetszését nyilvánította a pályázatról. Üdvözölte az alkotás organikus, plasztikai formarendjét, gondolati tartalmát. (Érdemes megjegyezni: VI. Pál volt az első pápa, aki az ENSZ közgyűlésén beszélt, aki a Szentföldre látogatott, aki repülőgépre szállt, stb.) A megbízást - szerencsénkre - mégsem Amerigo Tot kapta meg a vatikáni megrendelőktől, hanem egy olasz és katolikus művész. Ez volt a természetes - nyugtázta a döntést a Mester.
 A hazai megvalósítás sem volt egyszerű. A művészvilág új pályázati kiírást követelt a kulturális tárcától, ám az ismét nyertes nélkül zárult. Következtek a finanszírozási akadályok. A pénzügyminiszter kijelentette: nem fizet devizában a szobrásznak, fogadja el a forintot. A művész válasza: itthon akar építkezni, nem gond a "hazai valuta". További probléma: Rómából nem fuvarozható haza 120 négyzetméter bronz, itthon kell a gipszmintát felnagyítani és elkészíteni. A Hungarocamion olasz visszfuvarban elhozta a mintákat, a Petőfi Csarnokban (csak ott fért el) elkészült az eredeti méret, következhetett a bronzöntés, majd a falerősítés(!) az egyetemen, s végül az ünnepélyes átadás 1983-ban. A "Mag megdicsőülése".
 Sokan segítettek. Római nagykövetünket, Palotás Rezsőt külön is meg kell említeni.
 Az avatáson nagy ünneplésben részesült a betegen is résztvevő Amerigo Tot. Megéli még, hogy a Bartók emlékére alkotott Mikrokozmosz a makrokozmoszban című művét felavassák Kecskemét főterén, de 1984-ben ismét kórházba kerül. II. János Pál pápával együtt lábadozik az egyik római kórházban. Decemberre azonban elfogy a remény. Hamarosan már csak szobrai, reliefjei őrzik emlékét a világ számos pontján. És Gödöllőn, az életmű szintézisének számító alkotás, a diadalmas éledés. A Mag apoteozisa, a Kezdet. Amely sohasem teljes, nem lehet programozott. A sziklára hullott magvak felmagasztosulása rendszerint elmarad...
 Az Alkotó a Farkasréti temetőben nyugszik immár 15 éve. A fehérvárcsurgói parasztfiú végleg hazatért. Most lenne 90 éves.

 

 

 

 

 

A főépülettől délkeletre találjuk a mai Szent Norbert Premontrei Gimnáziumot. Mivel Trianon után megszüntették a kassai, rozsnyói és nagyváradi premontrei gimnáziumot, az anyaországba telepített szerzetes tanárai foglalkoztatására  dr. Takács Menyhért jászóvári prépost-prelátus vezetésével és a magyar állam az akkori  kultuszminisztere Klebesberg Kunó hathatós közreműködése révén 1923-ban átengedték a gödöllői Fácános erdőt, a koronauradalom csaknem 90 holdját, a gyönyörű természeti környezetet, a premontreiek nagyhagyományú iskolai tevékenységének folytatására. Még ezévben, 1923-ban lerakták az iskola alapkövét és 1925-től a mai egyetem épületében újraindulhatott az oktatás. A háború után, majd a 40 év szocializmus után újra, immár harmadszor, 1992-ben újjáépült Gödöllőn a premontrei iskola Fényi Ottó óperjel, egykori premontrei tanár, az 1948-ban utolsóként érettségiző osztály osztályfőnöke vezetésével. 

Kerek életművét lezárva kísérték szerető diákjai az iskola mögötti premontreiek temetőjébe, ami 1927-től működik temetőként, benne Fadrusz János: Krisztus a keresztfán c. alkotásának bronz másolatával. A mű eredetileg az alapító Takács Menyhért jászóvári prépost-prelátus (1861—1933) sírjánál állt, de az ő hamvait hazaszállították a jászóvári (ma: Jasov, Szlovákia) monostorba.]

 

Az 1993-ban épült premontrei kápolnát  Petényi János tervezte.

 

A dombtetőn található a Szent István Egyetem gyönyörű víztornya.

1955-ben, Jánossy György és Czebe István tervei szerint épült. A Duna-Tisza-közének vízválasztóján magasodik, elválasztva a Duna és a Tisza vízgyűjtőjét. Eredetileg az egyetem lakótelepének vízellátását biztosította volna, de mire elkészült, máshogyan oldották meg a vízellátást. Az épület szerkezete igen érdekes körperipterosz, két héjból, két koncentrikus hengerfelületből áll, amelyek közül a belső henger funkciója lett volna a víztartály. A hengerek falát 25 cm vastag tégla alkotja. A hengerek közt halad fölfelé az a két lépcső amelyek az épület két ajtajától indulnak. Az egyik a víztartályhoz, a másik a kilátó teraszához vezet. "Ördöglépcsőként" spirálisan elkerülik egymást.  A torony tetejére egy acél szerkezetű üvegkalitkát helyeztek, melyben eredetileg egy meteorológiai obszervatóriumot rendeztek volna be, de erre soha nem került sor. A torony bejárata fölött kapott helyet  Borsos Miklós "Arion és a delfin" című bronz domborműve. A torony csúcsán levő szélkakas Magyar Barna munkája. A szélkakas földre vetett árnyéka jelőlte ki a tornyot körülvevő téglakerítés vonalát. A víztorony napóraként is szolgált volna, a torony mutatóként, a téglakerítés pedig számlapként. Az idő múlását a 12 zodiákus jegyét ábrázoló kőszobor mutatta volna 8 és 17 óra között. A napóra működését a kőfalon kívül egy erdőbe vágott nyíladék segítette volna. A kőszobrokat Nagy Géza (Bika, Rák, Oroszlán, Nyílas, Vízöntő, Halak) és Molnár László (Kos, Iker, Szűz, Mérleg, Skorpió, Bak) faragta, 1962-ben állították fel ezeket. A víztorony környezetére Jánossy György tervet készített, középpontjában egy virág órával. A virágok kiválasztása és elhelyezése szerint azok a reggeltől estig és a tavasztól őszig terjedő időszakot jelképezték volna. A reggeli órákat jelképező virágok tavasszal, a déliek nyáron, a délutániak ősszel nyílóra lettek tervezve. A telet a téglafalra futtatott borostyán jelképezte volna. 1990-ben ide került a Mezőgazdasági Vízgazdálkodás- és Geodéziatörténeti Kiállítás a Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszék szervezésében.

A víztorony ma méltatlanul elhanyagolt állapotban van. Szívesen vezetnék benne egy kultúrális programokban gazdag tea- és kávéházat. Komolyan... 

 

                                          

 

                                                      

 

                                                       

      

                 

                                                                                     

 

A víztornyot elhagyva, titkos kis ösvényeken ;) jutunk le a Köztársaság úti buszmegállóba (az Ottlik Géza háza előttihez).

Buszra szállva egy megállót utazzunk a nyeregben lévő Kőkeresztig (Vaskapu)! A visszafele irányban jobb oldalon megtaláljuk a sorompóval lezárt erdészeti utat. Ezen haladva a jobb oldali földletörés után, a bal oldali ösvény vonalánál jobbra térve érjük el a Csörsz-árkot, az ókori történelmi-kulturális örökségünket.

A város délkeleti határában húzódik a legmonumentálisabb Kárpát-medencei építmény, az 1260 km hosszú Csörsz árka  egy szakasza.

Érdemes gyalogtúrát tenni a szarmata-kori, egész Magyarországon átfutó jellegzetes sáncárokrendszer Gödöllő—Valkó közti szakaszának bejárására. A védművet I. (Nagy) Constantinus császár uralkodása (306—337) alatt az itt élő szarmaták építették ki.


 

 

Székely Zsuzsanna

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kontuly Béla, nemessányi (Miskolc, Borsod vm., 1904. febr. 3.-Bp., 1983. ápr. 14.): festő. - A kassai prem. gimn-ban 16 é. korában éretts., ahol Lengyel-Reinfuss Ede a rajztanára. Áll. ösztöndíjjal Prágában 1 é. a Képzőműv. Akad. növendéke. Első kollektív kiállítása 1921: Kassán. 1922-27: Bpen a Képzőműv. Akad-n Réti István tanítványa, ahol rajztanári okl-et nyert, utóbb Dudits Andor freskófestő tanszékén tanárs. 1925: egyik alapítója a Kőszegiek Leonardo Társaságának. 1928-ig bpi és kassai kiáll-okon vett részt, elnyerte 1926: a Szinyei Merse-díjat, 1927: a Kazinczy és 1928: a Benczúr Társ. első díját. 1928-30: a róm. Coll. Hungaricum ösztöndíjasa, ott készítette a Csodálatos halászat és a Kánai menyegző kartonjait a gödöllői prem. rház számára. Megbízták a szegedi egy. lépcsőháza m. irod. témájú freskóinak elkészítésével, mely részben elpusztult. 1933-44: a Műcsarnok-beli Nemz. Képzőműv. Kiáll-ok résztvevője. 1934: a Munkácsy Céh Műv. Egyes. tagja. Elkészítette 1934: a szfőv. megrendelésére a Hild-kpna freskóit, a bpi tudegy. aulája számára Pázmány Péter arcképét, a jászberényi plébtp. triptichon oltárképét, a székesfehérvári városháza közgyűlési termének Aranybulla seccóját, 1937: a párizsi világkiállításra a m. ipart ábrázoló nagy pannóját, a komáromi új plébtp. apszisának és a budai Szt Anna-tp. kupolája freskóját, 1939: a Külkeresk. Hiv. megbízásából nagyméretű faliképeket az USA-beli világkiállítás számára, Szt István freskóját a deáki bencés tp-ban, 2 freskót a szombathelyi szem-ban, 1941-42: a bpi domonkos tp. Szt Domonkos- és Szt Margit-oltárképét. 1936: és 1940: részt vett a Velencei Biennálén. 1941-47: a Képzőműv. Főisk. freskófestés tanára. 1938-43: postai bélyegterveket készített. 1943: a M. Hősök postabélyeg-, 1944: a váci kupola-freskó pályázaton (Szt István megalapítja a váci ppséget) 1. díjat nyert. ~ festette 1948: a KPI (a keresztfolyosók 6 tondójának alfreskói), a Bp-Törökvészi úti ferences kpna (Szt Ferenc látomása), a szeged-alsóvárosi (Mária hét öröme, Mária hét fájdalma, Mózes vizet fakaszt, Krisztus keresztelése, A ferencesek missziós tevékenysége), 1949: a jászberényi (Angyali üdvözlet), 1950: a Bp-Tövis u., 1951-55: és 1968: a sümegi, 1958: a Bp-Kassai téri, 1956: a salgótarjáni (Szt József, Mária és Jézus élete), 1959-61: a bajai, valamint a Bp-Bosnyák téri és a miskolc-vasútvidéki tp. freskóit, 1951: a harságy-pusztai tp. főoltárképét és a Bp-Margit körúti ferences tp. pannóit (Assisi Szt Ferenc és Szt Erzsébet csodája). Számos tábla-, arc-, tájképet, tört. kompozíciót (pl. Budai Nagy Antal, kolozsmonostori egyezmény) és csendéletet festett. Művei közül számos az USA-ban, Olaszo-ban és Japánban található, utolsó kiállítását 1974: Tokióban rendezte. Megkapta 1934: a Balló-, 1936: az Ipolyi Arnold- és a Klebelsberg-díjat, 1937: a Vindobona-aranyérmet s a Párizsi Világkiállítás arany- és ezüstérmét, 1940: a Ferenc József-díjat. Ferences confrater, a Kazinczy Társ. és 1948: a SZIA II. o. tagja. - Kv-illusztrációi: M. költő m-ul. Janus Pannonius. Berczeli A. Károly ford. Fogel József előszava. Szeged, 1934. - Juhász Gyula: Fiatalok, még itt vagyok! Versek. Bev. Babits Mihály. Uo., 1935. (M. Téka 2/1.) - Bp. e Venezia. Venezia, 1940. - Új olasz költők. Berczeli A. Károly műford. Gerevich Tibor előszavával. Bp., 1941. (Balassi Bálint kvtár 2.) 88

Fényes Adolf, Cserepes István, ~ stb. gyűjteményes kiáll-a. Bp., 1932. - M. Kultúra 1932:486. (Jajczay János: Bernát Aurél, Mészáros Lajos, Fényes Adolf és ~ kiállításai) - Revue de Hongrie 1937:430. (Mihalik Sándor: ~); 1939:345. (Ybl Ervin) - Nemz. Újs. 1941. X. 26. (Radocsay Dénes: ~ a róm. isk-ról, a m. fest-ről és a szombathelyi freskókról) - Kat. Szle 1943:376. (Jajczay János: K. freskók) - Pipics 1943:173. Arck. - Szépműv. 1944:27. (Gerevich Tibor: ~ falfestményei a Szt Domonkos-tp-ban) - ML 1966. II:675. - 100 é. a Képzőműv. Főisk. 1971:295. - Tasnádi 1978:137. - Kontuly Béláné közlése (1989. VII.) - KMML II:449.

A korabeli kritika kiemelte Nagy Sándor, a gödöllői népi szecesszió egyik atyjának a volt premontrei főgimnázium számára készült „Hadak útján” című faliképét is, amelyen visszatért korábbi műveinek időtlen-legendás fogalmazásmódjához. Sajnos ezt a faliképet még/már... nem találtam meg az egyetemen.

 

 

Az egyetem központi épületét  Kertész Károly Róbert és Sváb Gyula tervei alapján 1920—25 közt emelték premontrei gimnázium céljaira. A homlokzat 1927-28-ban készült el.

Előtte, a parkban áll II. András fia, a premontreiek jótevője, a halicsi király, a muhi csatában halálos sebet kapott Kálmán herceg (1208—1241) bronz lovasszobra, Róna József alkotása (1931). Talpazata fejszobrai Muhi hősi halottai, Montreáli Jakab templomos nagymester és Csák Ugrin kalocsai érsek. Kálmán herceg nagy földterületeket adományozott Jászóváron a premontreieknek. Királyát és egyben testvérbátyját, IV. Bélát menekítve sebesült meg halálosan.

http://www.szie.hu/latogatoknak/latnivalok

A lovasszobor a rendek feloszlatása után, a szocializmusban is megmaradhatott az agrártudományi egyetem előtt, állítólag a ló miatt...

A főépület ún. Kisrektoriájában gyönyörű freskókat láthatunk. Az én kedvencem a Kánai mennyegzőt ábrázoló. A másik freskó a Csodálatos halászat című. Alkotója Kontuly Béla.

 

 

vissza a címoldalra





E-mail:
Jelszó:
 Regisztráció
Elfelejtett jelszó
 
 


liliom.lapunk.hu címoldaláraLap tetejéreOldaltérképHirdess oldalainkon!
ingyen honlap
Powered by lapunk.hu - Legyen neked is egy ilyen oldalad ingyen!