Dr Székely Zsuzsanna

Letölthető szoftver:

 

http://hub.qgis.org/projects/quantum-gis/wiki/Download

németül:

http://hub.qgis.org/projects/quantum-gis/wiki/DownloadDe

Wroclaw verzió:

http://freegeo.info/cikk/quantum-gis-17

 

Windows-ra:

http://www.qgis.org/downloads/QGIS-OSGeo4W-1.7.3-00624b3-Setup.exe

 

Telepítése más felületekre is:

http://www.imagmernok.hu/aircalc_quantumgis-telepites

 

Letölthető tankönyvek:

http://foldrajz.ttk.pte.hu/grass/download/docs/qgis/qgis_kezikonyv.pdf

 

http://www.agt.bme.hu/gis/qgis/qgis_tutor.pdf

 

Frissebb, 2011. nyári tananyag:

http://www.agt.bme.hu/gis/qgis/qgis_tutor_1.7.pdf

 

Képernyő digitalizálás:

Szkennelt térkép vektorizálás QGIS programban

1.7.3 verzió

Összeállította: dr. Siki Zoltán

Egy szkennelt ingatlan-nyilvántartási térkép részlet vektorizálását mutatjuk be. A munka a további részekre bontható:

1. Raszter georeferálása

2. Beállítások a vektorizáláshoz

3. A vektorizálás végrehajtása

Raszter georeferálása

A gyakorlat során használt szkennelt térképrészletet a

http://www.agt.bme.hu/tantargyak/bsc/bmeeoafat09/BMEEOAF09_gy_6_minta.jpg

címről töltheti le. A böngészőben megjelenő képet a jobb gomb menüből a

segítségével mentse le a gépére.

A georeferálás azt jelenti, hogy a szkennelt térképrészletet elhelyezzük a geodéziai koordinátarendszerben.

A georeferálás után a szkennelt térképről koordinátákat kaphatunk, hosszakat és területet mérhetünk le

Indítsa el a QGIS programot az asztalon található ikonnal vagy a programok menüből. A

Modulok/Modul kezelő...

GDAL georeferáló modult a Modulok menüből vagy az eszközsorból indíthatja el. A megjelenő párbeszédablak első ikonja (Raszter nyitás) segítségével nyissa meg a letöltött térképrészletet (2. ábra).

1. ábra GDAL Georeferáló modul betöltése

 

Beállítások a vektorizáláshoz

A földrészletek digitalizálásához hozzunk létre egy új réteget a

 

5. ábra Réteg létrehozása

A réteg megjelenítési tulajdonságait is állítsuk be. Ehhez duplán kattintsunk a réteg nevére vagy kattintsunk a jobb egérgombbal és a felbukkanó menüből válasszuk a

Réteg/Új/Új shape fájl réteg... menüponttal (5. ábra). Az OK gomb megnyomása után adhatja meg a shape fájl nevét (telek) és helyét. Az új réteget a réteg listában mozgassuk a raszter fölé.

A

6. ábra Megjelenítési beállítások

A telek rétegre vonatkozó tárgyraszter (snap) beállításokat a

beállítások...

7. ábra Tárgyraszter beállítások

A

Stílus fülön az átlátszóságot állítsuk 50%-ra, hogy a rasztert a földrészletek alatt is lássuk. A körvonalak szélességét növeljük meg 0.75-re, hogy markánsabban látszódjanak a földrészlet határok (6. ábra).Beállítások/Tárgyrasztermenüben adjuk meg (7. ábra)Topológiai szerkesztés engedélyezése esetén a közös földrészletek határon egy pont elmozdítása a szomszédos földrészlet megfelelő pontjának elmozdítását is magával vonja. A  bekapcsolása esetén az átfedő részeket automatikusan megszünteti a QGIS, ha új földrészletet hozunk létre, ez azt is jelenti, hogy a szomszédos földrészletek bevitelénél nem kell a közös határvonalat ismételten bevinni.

A vektorizálás végrehajtása

A földrészletek átrajzolása során több eszközsorra is szükségünk lesz. Ellenőrizze, hogy a Digitalizálás

 megkezdése előtt a

nevére (ez lesz az aktív réteg), majd nyomja be a

Az egyes földrészletek digitalizálásához válassza a felület digitalizálás eszközt . Kattintson a földrészlet töréspontjaiba a bal egérgombbal, az utolsó töréspontba pedig jobb egérgombbal. A felület bevitele után megjelenik az attribútumok kitöltésére szolgáló párbeszédablak, töltse ki a hrlyrajzi szám mezőt (HRSZ). A digitalizálás közben az egér görgővel nagyíthat illetve kicsinyíthet, a négy nyíl billentyűvel pedig mozgathatja a térképet az ablakban anélkül, hogy meg kellene szakítania a földrészlet digitalizálását. Célszerű a szomszédos földrészleteket egymás után digitalizálni. A második földrészlet határából már csak azokat a részeket kell digitalizálnia, melyek még nem szerepelnek a rajzban. A helyrajzi számokat a réteg attribútum táblájában is megnézhetjük, ha a réteg jobb gomb menüjéből az Attribútum tábla megnyitása... menüpontot választjuk (8. ábra).

8. ábra Digitalizált földrészletek és az attribútum táblájuk

A digitalizálás befejezése után a szerkeszthetőséget kapcsoljuk ki (a ceruza ikonra kattintva), a program ekkor megkérdezi, hogy a módosításokat mentse-e. Csak az igen válasz esetén kerülnek a háttértárolóra a módosításaink.

Az egyes földrészletek területét az Elem azonosítás eszközzel lekérdezhetjük, a levezetett adatok között találja a területet. A földrészletek táblázatát egy újabb oszloppal is kibővíthetjük, melybe automatikusan kiszámítathatjuk a területet. Ehhez a rétegnek szerkeszthetőnek kell lennie. Az attribútum tábla alján válasszuk az utolsó ikont (Mező kalkulátor). Hozzunk létre egy új mezőt

Digitalizálás eszközsorban a ceruzát ábrázoló ikont.

terulet

szöveg kerül be

(9. ábra).

9. ábra Területek beillesztése az attribútum táblába

Budapest, 2012. március 26.

névvel, és nyomjuk meg a terület gombot (ettől a kifejezés mezőbe a $area

 

2. ábra Térképrészlet betöltése

A térképrészleten hat őrkereszt (+) található melyek közül a bal alsó és a jobb felső koordinátái feliratként szerepelnek. Az őrkeresztek 100 méteres távolságban vannak egymástól. Ezt a hat pontot használjuk fel a raszter transzformálásához. A eszközzel adjuk meg a pontokat, de ehhez nagyítsunk a térképbe, hogy minél pontosabban jelölhessük ki az őrkereszt helyét. A pontok kijelölése után megjelenő párbeszédablakba írja be a pont koordinátáit, a GCP tábla soraiban megjelennek a pontok. Mind a hat pont megadása utáni képet a 3. ábra tartalmazza.

A bevitel közben elkövetett hibákat javíthatja a törlés és a mozgatás eszközzel. A koordinátákat is átírhatja a táblázatban, ha duplán kattint a mezőbe. Amennyiben valamennyi pont adatai jók, akkor a szerszámkulcs ikon segítségével állítsa be a transzformáció típusát. Válasszuk a Polinom 1

transzformációt, ez az affin transzformációnak felel meg. A beállításokat a 4. ábra mutatja. A transzformáció kiválasztása után a GCP táblázatban a dX, dY és residual oszlopokban megjelennek az ellentmondások, ezek elfogadhatók, ha 1-2 pixelnél nem nagyobbak. Végül a transzformáció végrehajtásához nyomja meg a zöld háromszöget ábrázoló ikont. Majd zárja le a Georeferáló ablakot, a transzformációhoz használt pontokat nem fontos menteni.

3. ábra Transzformációhoz használt pontok és a transzformáció utáni ellentmondások

4. ábra Transzformációs beállítások

 

 

 

menüpont segítségével ellenőrizze, hogy a GDAL Georeferáló modul be van kapcsolva (1. ábra).

 

Digitalizálás QGIS alkalmazásával:

http://users3.ml.mindenkilapja.hu/users/ferenczviktoria/uploads/Digitalizalas_QGIS.pdf

 

Szegedi tananyag:

http://www.geo.u-szeged.hu/~joe/pub/QGIS/QGis_gyakorlatok.pdf

 

 

 Bemutató ppt:

http://sfd.org.hu/quantumgis-projekt-szoftver-bemutatasa

juhasz_levente_qgis.ppt

 

EOV segédlet:

http://www.geo.u-szeged.hu/~joe/pub/QGIS/Qgis_EOV_segedlet.pdf

 

 

Quantum GIS telepítése

A korábban említettek szerint rendszerünk részét képezi egy plugin, amelyet a Quantum GIS nevű nyílt forrású térinformatikai alkalmazáshoz fejlesztettünk ki. Ezen alkalmazás segítségével a térképi információk a felhasználónál, helyben kezelhetőek és csak a modellezéshez szükséges adatok kerülnek be az internetes rendszerbe, mely adatokat természetesen a titoktartási nyilatkozatban foglaltak értelmében titkosan kezelünk, azt harmadik fél számára nem adjuk ki.
A plugin az alábbi lépések segítségével telepíthető:
1. Töltse le a Quantum GIS alkalmazás legfrissebb stabil változatának (jelenleg 1.7.3) telepítőkészletét innen:
Platform Link
Linux http://www.qgis.org/wiki/Download#Linux
Windows http://www.qgis.org/downloads/QGIS-OSGeo4W-1.7.3-00624b3-Setup.exe
Macintosh http://www.kyngchaos.com/software/qgis
és kövesse a telepítőkészlethez tarozó utasításokat. Windows alatt a szokásos eljárás alapján telepíthető az alkalmazás, más op. rendszerek alatt elsősorban a disztribúció csomagkezelőjéből érdemes telepíteni, vagy a fenti oldalakon megadott általános telepítők futtatásával.
2. A QGIS első indítását követően a 'Modulok->Python modulok lekérése' menüpontra kattintva előjön a QGIS Python modul telepítő ablak. Itt a 'Tárházak' fülre kell kattintani, majd a 'Hozzáad' gombra és megadni a tárház nevét, ami lehet pl. KVMOD, majd az URL-t: http://www.imagmernok.hu/qgisplugin.xml  . Ezután az 'Opciók fülön' engedélyezni kell a külső modulok megjelenítését, majd a 'Modulok' fülön megjelenik a KVMOD plugin a listában, amelyet már csak a 'Modul telepítés/frissítés' gombbal le kell tölteni és aktiválni. E folyamat eredményeképpen három új ikon jelenik meg a kezelőfelület eszközöket tartalmazó részén, és innentől kezdve haszálhatóak a KVMOD rendszerhez illeszkedő QGIS funkciók.  
A Quantum GIS alkalmazás tapasztalatunk szerint elég sokoldalú térinformatikai alkalmazás, amely számos pluginnel bővíthető, akár egyedi igények szerint is.

Adatbevitel

Az adatbeviteli felületen az első lapon az általános adatok adhatóak meg. A számításspecifikus paramétereken kívül egy fontos paraméter került a rendszerbe: koordináta rendszer váltószám. Sokszor előfordul, hogy bizonyos helyszínrajzok nem méter alapú digitális rajzok, térképek formájában állnak rendelkezésre, ugyanakkor a számítások alapfeltétele az SI méter mértékegységnek megfelelő koordináta rendszer használata a források megadásakor. Erre az esetre felkészülve mind a plugin kimenetében, mind a rendszer bemeneti adatai között megadható egy váltószám (értelemszerűen ugyanannyinak kell lennie), amellyel a plugin a térképi rendszer koordináta adatait elosztja és így generálja a forrásadatokat, majd a számítások elvégzését követően a modellező szoftver a receptorháló adatainál ezzel a számmal megszorozza a koordináta adatokat, amelyek így ráilleszthetőek lesznek az – akár milliméter alapú – térképre.  
A második lapon az AIRCALC-nál választani kell légszennyezőket a minisztérium által megadott listából. A lista valamely névrészlet beírásával könnyen szűkíthető. Az alaplista a bal oldalon található és a plusz jel segítségével válaszható ki egy szennyező a számításhoz, amely ekkor bekerül a jobb oldali listába. Itt kell megadni a hatástávolság számításnál figyelembe veendő háttérszennyezettséget, illetve igény esetén a határérték is könnyen átírható.
A következő lapon vizsgálati pontokat lehet megadni, amelyet az utána jövő lapokon a források követnek. AIRCALC esetén természetesen a második lapon választott légszennyező anyagokra minden forrás esetén meg kell adni az emissziós értékeket.
Egy forrás adatbeviteli felülete alapvetően három részből áll. Legfelül a bevitt források táblázata található, amely alatt egy adott forrás beviteléhez vagy módosításához szükséges adatbeviteli mezők és szükség esetén sarokpont beviteli táblázatok találhatóak. A poligon típusú fedvényeknél egy egyszerűsített képen az alakzat formája is látható. A lapon legalul az ún. batch feltöltéshez egy szövegablak található, amelybe a QGIS térinformatikai alkalmazásból másolhatóak be az egyes fedvények alakzatainak bemeneti adatai, amelyek a kvmod_plugin segítségével állíthatók elő. Ezek az adatok a szövegablakból egyetlen gombnyomással betölthetőek az adatbázisba. AIRCALC esetén azok a források, amelyeknél egyetlen légszennyezőhöz sincs még kibocsátási adat megadva, pirossal kiemelve látszanak a listában, hogy a QGIS-ből feltöltött forrásoknál a felhasználó ne felejtse el bevinni a kibocsátási adatokat.

QGIS használata

A Quantum GIS alkalmazáshoz fejlesztett plugin három funkciót támogat:
  1. Egy térképi projektben forrás- és egyéb térbeli alakzat fedvények létrehozása.
    Érdemes először a digitális alaptérképeket betölteni vagy létrehozni, amelyek a további fedvények viszonyítási alapjai lesznek. A QGIS kezeléséhez ezek a magyar nyelvű dokumentációk adnak segítséget, illetve a döntően magyar nyelvű kezelőfelület. Érdemes a térképösszeállítást egy projektfájlban lementeni, de előtte a projekt tulajdonságoknál javasolt a fedvények elérési útjának mentési módját relatívra állítani, így könnyen hordozható később a teljes projektállomány. Az alapfedvények definiálása után ki kell választani egy alaptérkép fedvényt a bal oldali listában, amelynek koordináta rendszerébe szeretnénk a forrásfedvényeket illeszteni, továbbá amelynek fájlrendszerbeli elérési útja meg kellene hogy egyezzen az új fedvényekkel.
     
    Ezek után lehet az KVMOD fedvény létrehozó ikon megnyomásával előhívni azt az ablakot, ahol jelölőnégyzetek segítségével választhatóak ki a projekthez szükséges forrás és egyéb térbeli alakzat függvények. Az OK gomb megnyomásával a fedvények létrejönnek a projekt könyvtárában és automatikusan hozzáadódnak a térképösszeállításhoz. Az új fedvények nevei értelmes rövidítésekként jelennek meg, ezen ebben a fázisban még nem érdemes változtatni. Ezt követően lehet egy fedvény kiválasztásával és az Szerkesztés ikon megnyomásával a fedvényt szerkesztési állapotba kapcsolni és - a fedvény típusától függően - a digitalizáló funkciók segítségével a QGIS alkalmazásban létrehozni az adott fedvényhez tartozóan egy alakzatot. A rajzolás a jobb egérgombbal fejezhető be. Egy alakzat térbeli megrajzolását követően az alapadatok beviteléhez automatikusan megjelenik egy adatbeviteli ablak. Az összes alakzat létrehozása után az Szerkesztés ikon ismételt megnyomásával fejezhető be a fedvény szerkesztése és megtörténik annak merevlemezre mentése. A "receptorháló" fedvénynél csak egy (praktikusan téglalap) alakzatot kell létrehozni, amelynek maximális síkbeli kiterjedése alapján történik később a befoglaló téglalap kiterjedésének és középpontjának meghatározása. Az AIRCALC-hoz tartozó fedvényeknél a légszennyezők kibocsátására vonatkozó adatokat itt nem kell megadni, mivel a QGIS-nek nincs tudomása arról, hogy az internetes felületen milyen légszennyezők lettek kiválasztva.
  2. Egy adott fedvény térbeli alakzataihoz tartozó adatok átvitele az internetes modellező rendszerbe.
    A bal oldali listából kiválasztva egy fedvényt, majd az KVMOD inputfájl készítő ikonra kattintva egy adatbeviteli ablakban adható meg a koordinátaosztó értéke, illetve, hogy az adott fedvényből milyen feldolgozó rutinnal legyenek az adatok előállítva az internetes modellező rendszerbe történő átvitelhez. Ennek kiválasztása a fedvény neve alapján automatikusan is történik, ezért érdemes meghagyni eddig a fázisig a forrásfedvények megadott neveit. Az OK gomb megnyomására egy következő ablakban jönnek létre az eredmények: egy szövegmezőben található az a bemeneti fájl részlet, amelyet a szokásos CTRL-C és CTRL-V gombnyomások segítségével át lehet másolni az internetes adatbeviteli szerkesztő felületen az adott forrás/fedvény batch feltöltési szövegmezőjébe, ahonnan az egyetlen gombnyomással betölthető az adatbázisba. Ez alól egyedül a "receptorháló" fedvény a kivétel, amelynél a néhány szöveges adat kézzel vihető vagy egyesével másolható át az internetes felületre. A továbbiakban a rendszer adatszerkesztő felületén kezelhetőek a források/fedvények modellezéshez szükséges adatai.
     

Modellezés indítása

A modellezés egyaránt indítható a bemeneti fájl szerkesztő felületről és a központi oldalról. Az indításhoz több lehetőség közül kell választani:
  • meg kell adni, hogy milyen számítások készüljenek:
    • AIRCALC esetén: hatástávolság számítás, 1 órás átlagolású terjedésszámítás receptorhálóra, éves átlagolású terjedésszámítás receptorhálóra
  • választani kell a bevitt források és egyéb létesítmények közül, hogy az aktuális számításnál melyek legyenek figyelembe véve,
  • meg kell adni egy futtatási nevet,
  • AIRCALC esetén választani kell, hogy mely légszennyezőkre készüljön a számítás
  • AIRCALC esetén választható az is, hogy az internetes rendszerben eseti díjazásért, vagy a már megvásárolt és regisztrált PC-s szoftverrel történjen-e a számításnak, amelynek így nincs külön költsége
Ezt követően a rendszer készít egy becslést a várható futási időre vonatkozóan, amennyiben receptorhálóra történő modellezést választott az ügyfél, majd ezek után megjeleníti az árakat és utolsó lehetőségként felkínálja a lehetőséget, hogy a hosszabb idejű számítások párhuzamosításával a futási idő lerövidíthető legyen. A rendszer információt szolgáltat arról, hogy mikorra várható a feladat befejezése, a teljes feladat futtatása milyen költséggel jár és milyen kedvezmények érhetőek el. A számítások párhuzamosítása csak annyi CPU-ra szétosztva lehetséges, amennyi a rendszerben a lekérdezés pillanatában szabad. Nagy leterheltségnél ez a modellezés indításának pillanatáig még változhat, ezért emiatt a tervezett befejezési idők is változhatnak ilyen esetben. Amennyiben a rendszerben nincs szabad CPU, akkor a modellezési folyamat nem indítható. Munkatársaink a rendszer terheltségének függvényében szabályozzák a rendelkezésre álló számítási kapacitást. Amennyiben az internetes csatlakozás hibája miatt a rendszer többi részével hiányos a kommunikáció, akkor modellezési folyamat a hiba elhárításáig nem indítható.  
A modellezési folyamat az általános szerződési feltételek elfogadásának megerősítésével kezdhető meg. A számítás elkészültekor automatikusan készül egy számla 15 napos fizetési határidővel, amelyet postán továbbítunk az ügyfél felé.
Az ügyfeleknek módjukban áll azzal a lehetőséggel élni, hogy egy futtatást követően kedvezményes árért még egy vagy akár kettő darab számítást el tudnak végeztetni egyazon bemeneti fájlból kiindulva, ami lehetővé teszi az alapadatok esetleges korrigálását, illetve egy tervezési folyamat esetén két-három telepítési lehetőség gyors vizsgálatát. Ezt a kedvezményes futtatási lehetőséget kizárólag abban az esetben tudjuk biztosítani, ha :
  1. az első futtatás alkalmával megadott források térbeli elhelyezkedése olyan, hogy a forrásokat befoglaló téglalap átmérője 1000 m-nél kisebb és
  2. az első futtatást követően a módosított vagy újonnan létrehozott források térbeli koordinátái ezen téglalapon belül esnek (az egyéb jellemzők szabadon változtathatóak)
Az elkészült modellszámítások a központi oldalon a korábbi modellezések táblázatban láthatóak, ahol a projekt neve és típusa mellett ikonnal jelölve van a kért számítási mód, illetve a szennyezők listája a feladatok könnyebb visszakeresése érdekében.

Eredményoldalak

AIRCALC esetén az oldal felső részén a modellezési alapadatok és a kiválasztott források összefoglalása látható, majd ez alatt a hatástávolság számítás végeredménye: a legnagyobb hatástávolság és az azt eredményező forrás. Ez alatt van lehetőség egy konkrét légszennyező-anyag kiválasztására a legördülő listából, amelynek részeredményei az oldal alsó részén megjelennek diagramok és numerikus adatok formájában. A hatástávolság diagramoknál az X tengely intervalluma és a tengelyek felirata változtatható. A diagram (böngészőtől függően) jobb egérkattintással letölthető vagy másolható és szöveges dokumentumba közvetlenül beilleszthető.

Kontúrfájlok feldolgozása: Az eredményoldalakról a receptorháló adatfájlok kontúrozása nyomán létrejövő .ktr fájlok letölthetőek a projekt könyvtárába, majd a KVMOD ktr feldolgozó ikon segítségével és a fájl kijelölésével azok ESRI shape formátumba konvertálhatóak és hozzáadhatóak a projekthez. Ezt követően lehet a kontúrvonalak színeit az alaptérképhez illeszkedően egyedileg beállítani a fedvény tulajdonságoknál.
Képernyővideó
Az oldal alsó részén található a létrehozott eredményfájlok listája, amelyek az alábbi táblázat szerintiek lehetnek:
Kiterjesztés Tartalom További műveletek
.odt
odt
Az alapadatokat és a számítási eredményeket (numerikus és diagram) tartalmazó szöveges dokumentum szerkeszthető formában. Letöltés a saját gépre. A formátum az Openoffice/LibreOffice nyílt forrású programcsomag adatformátuma, amely akár MS Office-ban is szerkeszthető, amennyiben a szükséges bővítmény telepítve van (Office 2003 SUN ODF plugin vagy Office 2007 Service Pack 2)
.odt
odt
Térképes melléklet, amely Google Maps szolgáltatás segítségével ábrázolja a kiszámított hatásterületet műholdfelvételen. Letöltés a saját gépre. A formátum az Openoffice/LibreOffice nyílt forrású programcsomag adatformátuma, amely akár MS Office-ban is szerkeszthető, amennyiben a szükséges bővítmény telepítve van (Office 2003 SUN ODF plugin vagy Office 2007 Service Pack 2)
.out
out
A hatástávolság számítás szöveges részeredménye, amelyen jól követhető a számítás menete. Letöltés és/vagy megtekintés.
.dat.bz2
dat
A receptorháló koncentrációadatai szövegfájlban, tömörítve. Az előnézet linkre kattintva egy felugró ablakban kérhető le a koncentráció fedvény előnézete. A kontúrozás gombra előbukkanó ablakban pedig a vonalas kontúrfájlok előállításához szükséges beállítások végezhetőek el. Az OK gombra kattintva indul a kontúrozási folyamat, amelynek futását egy mozgó ikon jelzi a fájllista felett. Eredményként egy .ktr fájl jelenik meg a listában. A .dat fájl letölthető tömörítetlen formában és egyéb feldolgozó rendszerbe átvihető.
.ktr
ktr
A receptorháló koncentrációadatai alapján létrehozott kontúrvonalak adatai. a DXF gombra kattintva a fájl alapján elkészül egy szöveges AutoCAD DXF formátumú fájl. A fájl egyben le is tölthető és a QGIS-ben a KVMOD plugin segítségével közvetlenül ESRI shape formátumba konvertálható.
.dxf
dxf
AutoCAD DXF fájl a kontúradatokkal. Letöltést követően a fájl közvetlenül térinformatikai rendszerbe illeszthető.

 

vissza a címoldalra





E-mail:
Jelszó:
 Regisztráció
Elfelejtett jelszó
 
 


liliom.lapunk.hu címoldaláraLap tetejéreOldaltérképHirdess oldalainkon!
ingyen honlap
Powered by lapunk.hu - Legyen neked is egy ilyen oldalad ingyen!